Tudósítás a III. Kenyérlelke fesztiválról

Augusztus 20-án ismét önfeledten  ünnepelt a Kenyérlelke fesztiválra érkező szakmai és laikus közönség (közösség?). Nagyszerű érzés volt csupa olyan ember között sétálni, akik vélhetően ugyanazon céllal érkeztek a MOM Kult parkjába: szurkolni barátaikért, mámorba fulladni a kézműves kenyerektől, és rajongani azok megalkotóiért, imádott pékjeikért.
Akik exhibicionizmusuk fokától függően annak rendje és módja szerint le is jöttek közénk: ki jézusimitátorként, ki lisztes kötényben, ki szerényen csak farmerban-ingben, keresve egy kis vakuvillanás-mentes helyet, faodut, kemence-mögét.

Eljött  minimum 1000 ember, és ottragadt. Magába szívta a vákum, az az űr, amit  a kenyérhiányállapot hozott létre az elmúlt 40 év során. tovább »

Múltidéző: Bácskai kovászos kenyér recept

Illancs, 1960

Délvidék bácskai részén, de a Dél-Alföldön is sütöttek ízletes kovászos kenyereket a 19. században, de még inkább a 20. század első felében. A rejtélyes komló kovász után kutakodva, néprajzi forrásokban találtam rá halvány körvonalaira a híres bácskai búzából készülő kenyér receptjének. Előbbiről a Trianon előtti tankönyvek is úgy áradoznak, hogy a “bácskai feketeföldön terem a világ legjobb búzája”. tovább »

Szilvás tejpite recept

Nem tudok elszakadni a francia édességektől, pedig már a végét járom – nincs hasnyálmirigy amelyik elbírná azt a cukormennyiséget ami a francia péksütikbe kerül alkalmasint. Képtelenek visszafogottan ízesíteni, csömör a köbön minden édes sütijük.

Szörnyethalás előtt nem sokkal (kb. két éve) úgy gondoltam, hogy a torkosságnak is van határa, ezért nem sokra rá, lelkes újdonsült mozgalmárként újragondoltam egyik legismertebb, nagy múltú sütijüket, a fekete cseresznyés clafoutis-t. tovább »

Gömöri burgonyás kenyér recept

Az egykor Gömör vármegyéhez tartozó Gömörszőlősön, a falunapon jártam a közelmúltban – 8 éve, augusztusban. Órák hosszat szédelegtünk, ténferegtünk a sátrak és tájházak között a dögmelegben. Aztán délben megkordult a gyomrom. Megszólított. Azt mondta: éhezem!

Míg másoknál a  rekkenő hőség szomjúságot csinál, én éhezni kezdek 40 fokban. Egyesek párologtatnak, én zsírt égetek/csöpögtetek a nyári hőségben. Most is ez történt velem. Hőgutát kaptam a gömöri katlanban. Éheztem. Mit volt mit tenni, bár nem akartam, de muszájból beszédültem családommal az étkezősátorba.

De milyen jól tettük, hogy nem a kúthoz álltunk sorba! Micsoda húsokat, micsoda kenyeret adtak! A felszolgált kecskepörkölthöz kapott burgonyás kenyér ízét még most is érzem a számban.
Emlékszem, a kenyér szabad préda volt, minden asztalra kitettek egy halom karéjnyit, és mi faltuk pörkölt előtt, pörkölt alatt, pörkölt után, és szégyen ide, szégyen oda, de csomagoltunk is, sőt, a másik asztalról is loptunk néhány szeletet szeretettel. tovább »

Örmény pizza recept

Örmény pizza

Néha engedjünk a csábításnak, és fogadjuk be konyhánkba a nagyvilágot: gyúrjuk össze a világ ízeit, ikonikus ételeit, és alkossunk belőlük valami újat, egyedit, ami csak a miénk, nekünk zenél, nem valaminek az ismétlése, újragyártása, hanem egyedi és különleges. Legyünk bátrak, lépjünk ki a mókuskerékből, okozzunk meglepetést szeretteinknek azzal, hogy kizökkentjük őket a mindennapok egyhangúságából. Ehhez nem kell ismerni nyelveket, és kijárni főzőiskolákat, csak próbáljunk meg rosszalkodni egy kicsit  a saját konyhánkban. tovább »

Toast kenyér recept

Toast kenyér

(Nyár van, ráérek, iszonyú hosszú felvezetőt fogok most írni a recepthez. Ha nem vagy kíváncsi rám, és ugyan miért is lennél az, akkor itt egy direkt link a receptúrához.)

Régi vágyam vált valóra a napokban. Francia melegszendvics sütőt vettem a családomnak.
Kies ifjúságom legdrámaibb pillanataiban (éhezés, szakítás, pótérettségi, stb.) mindig vigaszt találtam aktuális világfájdalmamra abban a miskolci cukrászdában, ahol besamel mártással, pármai sonkát idéző csehszlovák húsáruval és zöldhagymával sült francia melegszendvicset szolgáltak fel a hét minden napján, nem kevésbé illusztris ínyencségek társaságában, mint teszem azt: málnaparfé csokoládéöntettel, vagy mindig friss dinnyesaláta zölddiómártással. Jólfésült társaságban ma már nem lenne ildomos felvágni egy ilyen hellyel, de Miskolcon, ’87-ben, a Széchenyi utca egy árkádja alatt még meghökkentette a forradalmi ifjúságot a dekadens nyugat ilyetén módon (is) történő térhódítása. tovább »

Kóstolgatjuk: Artizán pékség, Budapest

Artizán

Régi adósságomat törlesztem ezzel az írásommal. Pedig már a tavalyi Kenyér lelke fesztiválon feltűnt nekem – egy, a Pest-Budai pékúri társaságban akkor még újoncnak számító ember – Fekete Gergő, de nem jártam utána, hogy honnan jött, hová tart. Nem is érdeklődtem a péksége felől mindaddig, amíg a napokban meg nem láttam Vajda Józsival, a nevezetes Pékműhely tulajával ölelkezni egy Facebook postban.

A kép láttán azonnal kijózanodtam jótékony esti kábultságomból. (Józsiról tudvalevő ugyanis, hogy szigorú ítész, csak a jobbnak vélt pékekkel szelfizik.)
Másnap össze is kaptam a motyómat, irány a city, abban is a Hold utca, hogy mielőbb végére járjak a dolognak. tovább »

Félbarna kenyér recept

Félbarna kenyér

A magyar élelmiszerkönyv 1-3/81-1 számú irányelve szerint “a félbarna kenyér 85% BL 112 félfehér kenyérlisztből és 15% RL 90 világos rozslisztből kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával” készül.
Meg lehet próbálni megfelelni neki, bár úgy vélem, lehetetlen ezzel az összetétellel félbarnára beállítani a bélzetet. A félbarnaság a legtöbb ma kapható félbarnánál csak nevében él, sajnos a megjelenés nem utal rozs és/vagy teljes kiőrlésű gabona jelenlétére.
Szerintem a hiteles félbarna színe a tömör rozskenyér csokoládébarnája és a fehér kenyér hófehérje között valahol félúton kell, hogy megálljon. És ízében is el kell térnie mindkettőtől: bele kell, hogy kerüljön a rozs kissé földes íze, de a búza édessége úgyszintén, amely íz csak nyál hatására, megkésve váltódik ki nyeldeklés, csócsálás közben. tovább »

Francos! bagett 24.0

Francia bagettA tökéletes francia bagettet hajszolom évek óta. Pestiesen szólva, ez nálam egyfajta becsípődés, amitől nem tudok szabadulni.
A próbálkozásaimat a prog­ra­mo­zók­hoz hasonlóan verziókkal látom el. Most sült ki a 24. variáns. Mind más recept, egyik sem tökéletes. Eddig mindet eldugdostam a világ elől, a legutóbbit viszont megosztom veletek. Még közel sem tökéletes ez a francos! bagett, de végre a héja olyan lett, mint álmaimban.
A béllel még elmegyek 45-ös verziószámig. Pedig már így is vállalható volna, de én addig hajszolom magam, amíg olyan nem lesz mint Misié, vagy mint a Pesti Vigadó 500 forintos szendvicsének kenyere. Bár lehet, hogy azt is Ő szállítja…

Rém egyszerű recept, javaslom, hogy fuss neki bátran, én már kijártam előtted az utat, nem kell 23-szor elpityeredni, kudarcot-kudarcra halmozni, elég csak egyszer örülni.
Már csak azért is érdemes kipróbálni, mert lehet, hogy ez lesz az első kenyered, amelybe mindössze 0.5 g élesztő fog kerülni (csak viszonyításképp:  a Budafoki kocka 50 grammos). Legyél te is alkimista! tovább »

Sokmagvas tulipán recept

Sokmagvas zsemléim

A kézműves pékáru egyik legfőbb ismérve, hogy igyekszik szép lenni. Esztétikus. A szép áru nem a marketing osztály munkája. Általa a vevő/fogyasztó/család felé igazoljuk a befektetett munka mértékét, az örömteli alkotásba-teremtésbe vetett hitünket.
Január óta ez az első pékárum, ami megfelel a fenti kritériumoknak, pedig minden héten sütöttem valami újat, ehetetlent.
Most végre sikerült valami igazán jó, és az emiatt érzett örömömben, gyorsan közre is adom.
Pirosra sült sokmagvas zsemlém hófehér belében szinte világítanak a sötét magok. Ízében pedig ott egy csavar, amit a parmezán okoz. Előkelő vendégeink csak hümmögni fognak majd, amikor ráharapnak, hogy ejnye, mily szerfelett ízletes, de nem jönnek rá, hogy ugyan mitől. tovább »