Könyvjelző: kovászos kenyér

Vörös áfonyás kenyér recept

Ismét járatlan útra tévedtem. Az előzőleg publikált receptemből megismerhettétek a félérett kovásszal történő kenyérkészítés módszerét. Most is maradok ennél – a nyáridőben, 30 fokban kifejezetten ajánlott – tésztakímélő eljárásnál, de csavarok rajta egyet: megdobom frissen őrölt gabonával és mézédes vörös áfonyával a tésztát. Pikáns, egzotikus, alapvetően sós ízvilágú, keserédes, tejeskávé-barna bélzetű, illatos kenyér született, ami jól illeszkedik a magyaros és a reformkonyhába egyaránt. Héja roppanós, karamellizált, nem keseredik (max. a kitüremkedő áfonyák, de azt szelés közben lepöccentjük) és napokig őrzi keménységét, a bélzet pedig ruganyosságát. Napok múltán sem vizesedik, szikkad, tömörödik, a morzsálódást pedig hírből sem ismeri. tovább »

Tartine-féle kenyér

Bár egy korábbi írásomban már bemutattam a hazai piacon fellelhető magyar nyelvű kenyeres könyvek legjavát, még várat magára egy részletes ismertető az angol nyelvű szakirodalomról is, azaz olyan könyvekről, amelyekből annak idején a nálunk még csak ébredező kézműves mozgalom történetírói is tanulták a mesterség egyes fogásait, és amelyekből mi, hobbipékek is meghökkentő újdonságokat ismerhetünk meg profi pékmesterektől.

Egyik ilyen angol nyelvű könyv, a szakmai körökben is etalonnak számító Tartine Bread, amelyet az amerikai Chad Robertson pékmester írt meg nagy szakértelemmel és szenvedéllyel. A benne ismertetett “alap falusi kenyér” olyan karriert futott be tengeren innen és túl az elmúlt 5-6 évben, hogy sokan már nem átallják együtt emlegetni a békön szalonnával vagy a zsilett pengével.

 

 

Bár én nem vagyok ekkora tartine fanatikus, de beismerem, hogy rafinált ízvilága, gyönyörű megjelenése, páratlanul egyszerű elkészítési módja miatt az én otthonomban is gyakran sülnek Chad-féle kenyerek. tovább »

Hamis kovászos kenyér

Mielőtt bármi értelmeset megpróbálnék ide leírni, fontos tisztáznom az elnevezés értelmét. Egyes falusi portákon, réges-régen, mondjuk úgy a negyvenes évekig bezárólag jó pár évtizeden keresztül szokásban volt a tisztán gabona alapú kovászolás mellett az élesztővel kovászolás is. Főképp az Alföldről és Gömörből leltem fel adatokat erről, a ma már itthon is nagy népszerűségnek örvendő hosszú kovászolási technikáról.
A hamis kovász egy maximum 0.25%-os élesztőhányaddal készülő 100%-os hidratáltságú matéria, ami magyarra fordítva borsónyi friss élesztőt jelent és 25-25 dkg lisztet-vizet a saját receptemre átszámolva. Meg kell hagyni, jó kis anyag. Aktivált kovászt kapunk nem egészen két nap leforgása alatt. tovább »

Tudósítás a III. Kenyérlelke fesztiválról

Augusztus 20-án ismét önfeledten  ünnepelt a Kenyérlelke fesztiválra érkező szakmai és laikus közönség (közösség?). Nagyszerű érzés volt csupa olyan ember között sétálni, akik vélhetően ugyanazon céllal érkeztek a MOM Kult parkjába: szurkolni barátaikért, mámorba fulladni a kézműves kenyerektől, és rajongani azok megalkotóiért, imádott pékjeikért.
Akik exhibicionizmusuk fokától függően annak rendje és módja szerint le is jöttek közénk: ki jézusimitátorként, ki lisztes kötényben, ki szerényen csak farmerban-ingben, keresve egy kis vakuvillanás-mentes helyet, faodut, kemence-mögét.

Eljött  minimum 1000 ember, és ottragadt. Magába szívta a vákum, az az űr, amit  a kenyérhiányállapot hozott létre az elmúlt 40 év során. tovább »