Kakaós csiga a múló időben

Hol van a csiga szíve?Ki ne emlékezne idősebb látogatóim közül még azokra az időkre, amikor elég volt egy jóképű atyai pofonért, öcsénk, bátyánk örök haragjáért egyszerűen csak kienni a kakaós csiga közepét? Pedig tudtuk jól, hogy főben járó bűnt követ el az a szerencsétlen, aki úgy teszi magáévá e kultikus étel szívcsakráját, hogy nem küzdi le előtte annak külső kanyarulatait. Mégis vállaltuk a rizikót, mert volt miért.

Jajj, de hol vannak már azok a régi szép idők? Nap mint nap visszasírom a hajdani csigákat szélüktől a közepükig bezárólag. Olyan volt azoknak még a külső pereme is, hogy előre köszöntünk neki.

Nem sok pék akad jelenleg hazánkban, aki úgy készíti ezt a fejedelmi pékárut, hogy érdemes legyen végigenni, amit csinált. Félek tőle, hogy minden egymillió lakosra ha jut belőlük egy. Pedig a kakaós csiga a gasztrofolklór szerves része már idestova 30-40 éve. Népszerűsége töretlen.
Karrierjét részben annak köszönheti, hogy úgy juttathatjuk a sóvárgó gyermeket, vagy urambocsá’ önmagunkat édességhez, hogy nem érzünk lelkiismeret furdalást, amikor megvesszük (neki). Végtére is, pékáru, nem csoki, mégha egyik-másik jobban sikerült darab bőven tartalmaz annyi kakaót, mint mondjuk a 10 dekás boci.

Generációkon átívelő sikerének másik oka, magas kalóriatartalma. Egy darabbal ki lehet húzni délig, kettővel pedig fel tud az ember ásni egy hold földet is. A magyar gyomor praktikusan gondolkodik, ha üresen tátong, kalóriáért kiált, és nem az élményt keresi. A csiga ehhez megfelelő partner számára.

Mindezek ellenére, én szeretem a csigát, és ha értékes vendégek térnek be hozzánk néhanapján, mindig sütök nekik. Jól belaknak vele, és így nem kell molyolnom a szendvicskészítéssel. Csend van asztalbontásig.

Ha ezek után még érdekel valakit, pontokba szedtem, hogy nekem mi a bajom a mai magyar társadalommal csigával. Semmi szószaporítás, csak a kulcsszavak:

  1. Túl nagy, és soha sem túl kicsi.
  2. Leveles.
  3. Puding, vagy margarinos krém tölti ki.
  4. Tejbevonóval van levakolva.
  5. Porcukorban fuldoklik.
  6. Szétesik.
  7. Ropogós.
  8. Túl sós.
  9. Meg egyáltalán…

Akit meg érdekel a vegytan, és kíváncsi egy átlagos, bolti forgalomban kapható csiga alkotóelemeire, hát úgy kell neki. Íme:

Összetevők: Bl 55 liszt, élesztő, só, cukor, margarin :/ részben hidrogénezett növényi olajok és zsírok, ivóvíz, savanyúságot szabályozó anyagok: citromsav ( E 330), trinátrium-citrát ( E 331), étkezési só, emulgeálószer: zsírsavak mono- és digliceridjei ( E 471), színezék: béta-karotin ( E 160a), aromák. tejpor:/ édes savópor( tejfehérjék) és sovány tejpor/, tojáspor, ecet 10 %, víz, Hurrikán lisztjavító: ( Emulgeálószer (E 472 f), hordozóliszt, lisztkezelő: dextróz monokálcium foszfát (E 341), csomósodást gátló :kalcium karbonát (E 170), antioxidáns lisztkezelő: aszkorbinsav (E 300), amiláz enzim), kakaópor.

Nagyon szeretem a kakaós csigát, de alig tudok 1-2 helyet az országban, ahol a fogam alá valót kapni. Ráadásul csak a kalácsszerű, kelesztett változatáért rajongok, amit tényleg nagyon kevés helyen készítenek.

Mivel nem győztem várni az igazira, elkészítettem saját szám íze szerint az ideális jelöltet, fent van a recept, ki lehet próbálni.

Végezetül: várok öteleteket egy későbbi nagy csigakörképhez. Írjátok meg, hogy hová érdemes menni, hol kaphatok ehető termékeket. Köszönöm!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük