Olyan a kérge, mint a szikes puszta földje. A repedésekbe mélyen belepirult a héj, ropog, mint az izületeim télvíz idején. Bélzete hófehér, és csak épp annyira lyukacsos, hogy ne csöpögjön át rajta a libazsír, fogása van, nem porlik szét, a szaftot szippantja, de nem ám csak úgy ímmel-ámmal, és ami a legfőbb erénye: „magában” enni is főétkezés.
Számomra ez a definíciója a 20. század egyik nagy magyar találmányának, a cserepes üzemi kenyérnek.
Hihetetlen népszerűségének oka – kívánatos megjelenése és kiváló íze mellett, – hogy csak és kizárólag ez volt „A kenyér” annak idején a boltokban. Erős utána a nosztalgia.
Valamikor a ’60-as évek táján jelent meg a polcokon az akkor még adalékanyagoktól mentes változata.
Aztán a ’80-as években erős hanyatlásba fogott. Kirobbant a kemikáliák forradalma.
Igaz, volt még a szakmának egy utolsó fellángolása a megmentése érdekében: Erzsébet kenyérnek hívták. De annak is hamar harangoztak.
1990-re eltűnt egyik legjellegzetesebb Hungarikumunk a kiskereskedelemből.
Majd jött az ezredforduló, és megváltozott minden: egyre többen fogtak házi kenyérsütésbe, és hogy, hogy nem, újra a cserepes kenyér lett legtöbbünk kedvence, a háziasszonyok, hobbipékek gyönyörűségére. Minden hazai gasztroblogon ott mosolyog ránk a képe.
Úgy látszik, hogy a magyar emberbe genetikailag kódolt a cserepes fehér kenyér szeretete.
Én is nagyon kedvelem. Olyannyira, hogy megsütöttem százezredikként a magam változatát is. Aki még nem unja, próbálja ki.
Elkészítési útmutató
Hozzávalók az 1 kg-os veknihez
- 8 g élesztő
- 65 dkg BL80 kenyérliszt
- 3 dl víz
- 175 g kefír
- 10 dkg búzadara
- 14 g só
Praktikák
Búzadara helyett használhatunk kenyérlisztet. Lágyabb lesz a tészta.
175 g-nyi a legtöbb kefíres pohár tartalma.
Ha sűrűn vagdossuk be a kenyeret, szerte-szét fog hasadni. Kinek ronda, kinek szép.
Jénai tál helyett süthetünk Pataki kerámiában, öntöttvas lábasban, kacsasütő lemeztálban, sőt, hőálló fülű lábasban is. A lényeg, hogy jól záródó edény kell a felgőzöléshez.
Elkészítés
- 40 dkg átszitált lisztet egy perc alatt kidolgozunk a hideg vízben oldott 5 g élesztővel. Fólia, fedő alatt kelesztjük szobahőmérsékleten, 6 órán keresztül.
- Az előtésztába beleszitáljuk a maradék lisztet, hozzáadjuk a búzadarát, a kefírrel kikevert 3 g élesztőt és a sót.
- 15 percen át dagasztjuk.
- Takarás alatt, szobahőmérsékleten kelesztjük 1 órán át.
- Átgyúrjuk a tésztát, majd újabb órát kelesztjük.
- Megismételjük az előző pontban írottakat.
- Veknit formázunk, sütőpapírral bélelt 5-6 literes jénai tálba vetjük.
- Fedő alatt további egy órát kelesztjük.
- Közben előmelegítjük a sütőt 230 ℃-ra.
- Bemetsszük a tészta púpját kedvünk szerint. Én három rézsútos vágást ejtek rajta. Ez még egyben tartja.
- Hideg vízzel bespricceljük a tetejét, rátesszük a tál fedelét, és mehet a sütőbe.
- 50 perc alatt készre sütjük.
- Ha szeretnénk apró lemezesre tört héjat, közvetlenül a partra vetés után spricceljük be hideg vízzel, had’ pattogjon kedvére!
- Egy órát hűtjük. Csak azután jöhet a lakoma.
A fedő végig rajta marad?
Igen.
Köszönöm!
Szia! Éjszakai kelesztéssel is készíthető – akkor szükséges csökkenteni az élesztő mennyiséget? Esetleg kovászt is lehet használni élesztő helyett?
Nemrég találtam a blogodra és kovász függő lettem tőle! Már többször végigolvastam az írásaid, roppant szórakoztat! Köszönöm az élményt amit az olvasás után a megvalósítás is nyújt!
Szia! Örülök, hogy függő lettél. Ami pedig a cserepes kenyeret illeti. Ha változtatni kell rajta, azt neked kell meglépned, sajnos nem tudom más élesztő/kovászhányaddal hogyan működhet a tészta. Hajrá, kísérletezz!
A 8 g élesztő az friss vahy szárított?
Friss!
Örülök nagyon, hogy rátaláltam az oldaladra
Szia! Most teszem be a sütőbe a kenyeret a recepted alapján kiváncsi leszek milyen lesz. Egy kérdésem lenne: Eddig úgy csináltam hogy 150 g kovász és egy pici kb 2 g élesztő. Tökéletes kenyerek lettek,de mostanában szépen meg emelkedik sütés közben de mire kész lesz a közepe beesik. Szerinted ez mitől lehet?